Amit a szerzők
nem írtak meg
Mert ott kezdődik ez a világ, ahol egy mű hiányzik.
„Vannak könyvek,
amelyek nem azért fontosak,
mert megírták őket,
hanem mert hiányoznak.”
Léteznek művek, amelyek soha nem készültek el.
Vannak, amelyek elkészültek, de elvesztek.
Akadnak, amelyekből csak töredékek, híradások, említések vagy mások emlékezete maradt ránk.
S vannak olyanok is, amelyek körül akkora a hiány, hogy a képzelet kénytelen munkába állni körülöttük.
Az Amit a szerzők nem írtak meg ezeknek a hiányoknak a világa.
Olyan szövegeket fog össze, amelyek elveszett könyvekhez, meg nem írt művekhez, hiányzó fejezetekhez, töredékben maradt alkotásokhoz és utólag csak részben rekonstruálható szellemi vállalkozásokhoz kapcsolódnak.
A hiány itt nem puszta veszteség. Sokszor éppen az válik irodalmilag termékennyé, ami nem maradt ránk teljes egészében.
MŰVEK
FEJEZETEK
ALKOTÁSOK
REKONSTRUKCIÓK
SZEREPE
SZÖVEGEK
hanem egy másik jelenlét
lehetősége.”
Mi őrzi meg azt, ami hiányzik?
Vagy egy új mű, amely már ebből a hiányból születik meg.
Az ide tartozó művek
Itt olyan művek kapnak helyet, amelyek különböző módokon ugyanahhoz a hiányhoz közelítenek:
- regények, amelyek elveszett könyvek és eltűnt tudás köré szerveződnek;
- novellák, amelyek hiányzó fejezetekre vagy félbeszakadt életművekre válaszolnak;
- olyan írások, amelyek egy be nem teljesült vagy csak töredékeiben ismert mű lehetőségét gondolják tovább.
Nem rekonstruálni akarják azt, amit már nem lehet bizonyosan visszaállítani.
Azt vizsgálják, milyen új történet kezdődik ott, ahol az eredeti megszakad.
MŰVEK
Kemet földjének
42 könyve
Hét város. Negyvenkét könyv.
Egy elveszett tudás emlékezete.
Egy regény egy olyan világról, amelyből művek, városok, istenek, nyelvek és egész jelentésrendszerek tűntek el.
A címben megidézett negyvenkét könyv egy elveszett egyiptomi tudáskorpuszt idéz fel, de a regény nem annak rekonstrukciójára vállalkozik. Saját világot épít a hiány helyén: hét várost, amelyek mindegyike más nyelven beszél ugyanarról a civilizációról.
A BEFEJEZETLEN ÍRÓI ÉLETRAJZ
Stefan Zweig befejezetlen Balzac-könyvének története.
Stefan Zweig halála után Richard Friedenthalra maradt a feladat, hogy a hátrahagyott kéziratokból megalkossa a Balzac-életrajzot.
A novella abból a bizonytalan térből indul el, amely egy halott szerző, a hátrahagyott kéziratok és annak az embernek a munkája között keletkezik, akire a töredékek rendezése marad.
Mi történik akkor, ha egy másik embernek kell megalkotnia azt a könyvet, amelyet eredeti szerzője már nem írhatott meg?
Alekszandr Szergejevics
Puskin: Anyegin
Töredékes mű. Töredékes élet.
Az Anyegin történetéhez egy olyan fejezet is tartozott, amelynek teljes szövege nem maradt fenn.
Csak töredékek, nyomok és egy hiány.
A készülő novella ebből a hiányzó fejezetből indul ki, de közben Puskin saját félbeszakadt életére is rákérdez: arra, mi történik egy művel és egy emberrel, amikor mindkettőből több lehetőség marad hátra, mint amennyi valaha megvalósulhatott.
TOVÁBBI
HIÁNYZÓ MŰVEK
Az archívum tovább épül.
Újabb elveszett könyvek, félbehagyott művek, hiányzó fejezetek és meg nem valósult alkotói tervek kerülnek majd ide.
Nem azért, hogy az utókor befejezze azt, amit egy másik szerző nem fejezett be.
Hanem mert néha egy mű legtermékenyebb része éppen az, ami nincs ott.
éppen az, ami nincs ott.”